Szomorú és fájdalmas hírt kaptunk. Bár tudtuk, hogy gyógyíthatatlan betegséggel küzd, mégis megrendülten fogadtuk, hogy volt kolléganőnk, Horváth Ferencné Magdi örökre eltávozott közülünk.

Magdi három évtizedet (1987-2017) dolgozott és tanított iskolánkban. Sokoldalú, színes egyéniség volt, aki mindig aktívan vett részt az iskolai életben.

Szaktanárként és osztályfőnökként segítette és egyengette tanítványai útját, kollégaként pedig igazi közösségi ember volt, akire mindig, mindenben számíthattunk. Segítőkész, jó kollégánk volt, akinek emlékét megőrizzük.

Bár elment közülünk, de nem tűnik el. Úgy tett, mint Weörös Sándor versének tóba siető patakja.

„Emberkém, nem halok meg ott,

nagy víz borít rám fény-síkot,

nem vész el egy cseppem se, nem,

csak nem lát többé senkisem.”

Magdi!

Búcsúzik tőled iskolánk valamennyi dolgozója.

Nyugodj békében!